Iratkozzon fel hírlevelünkre

ÁCS MARGIT ESTJE SEPSISZENTGYÖRGYÖN

ÁCS MARGIT ÍRÓNŐ IRODALMI ESTJE SEPSISZENTGYÖRGYÖN

2013. november 20-án a Bukaresti Magyar Intézet "Irodalmi Szalon" c. sorozata keretében Bukarestben, november 21-én este 18 órától pedig a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban tart irodalmi estet Ács Margit. Beszélgetőtársa Pécsi Györgyi irodalomkritikus, irodalomtörténész, az Új Könyvpiac c. folyóirat főszerkesztője.

 

ÁCS MARGIT pályáját kritikák, tanulmányok írásával kezdte, 1976-ban közölt először novellákat, s ezután folyamatosan jelentek meg elbeszéléskötetei, kisregényei. Ahogy kritikáiban, úgy szépprózai írásaiban is a késő-nyugatos irodalomszemlélet hatása érvényesült, vagyis a klasszikus modernség stílusköréhez sorolható munkássága. A nyolcvanas években ez a hatás kiegészült a népi mozgalom eszmeiségének az elsajátításával, erőteljesebbé vált érdeklődése a társadalom, a közélet jelenségei iránt. Ebből az érdeklődésből születtek meg a kilencvenes és a kétezres években vitairatai, elemző tanulmányai, esszéi, amelyekben a belterjessé váló iro-dalomfelfogással szemben következetesen az irodalom életszerűségének hagyományát idézte és szólaltatta meg.

Az elmúlt években ismét novellákat ír, legutóbbi, Kontárok ideje c. elbeszéléskötetében a rendszerváltozás sors- és lélektani történetét dolgozza fel: a pártállami korszak etikus ellenzéki magatartását a változásba beépítő, majd félretolt, leselejtezett értelmiségi réteget jeleníti meg, amely elől mindeddig kitértek prózaíróink.

A nyolcvanas évektől hangsúlyos, meghatározó szereppel bír az irodalmi közéletben. 
A kilencvenes évek “íróháborújában” meghatározó szerepe volt abban, hogy az Írószövetség folyóirata, a Kortárs meg tudta őrizni a magyar irodalom intézményrendszerében a vezető pozícióját. Problémaérzékeny, nagy visszhangot kiváltó irodalomtörténeti konferenciákat szervezett, melyek a közeltmúlt/félmúlt irodalomtörténetének újraértelmezését kezdemé-nyezték (ötvenhat a magyar irodalomban, az újabb irodalomtörténet-írás vitája).

1964–87 között a Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987–92 között a Magvető Könyvkiadó szerkesztője. Hajnóczy Péter novelláinak, Kertész Imre Sorstalanság című regényének kiadását ő segítette elő ill. az utóbbiról az első elismerő kritikát is ugyanő írta. 1992-től a Magyar Írószövetség Kortárs folyóiratának rovatvezetője, jelenleg főmunkatársa. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja, a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványának kurátora, jelenleg elnöke. 2007 óta a Magyar Írószövetség Elnökségének tagja.

 

Díjak, elismerések: “A legjobb első kötetért"-díj (1978), Füst Milán-díj (1989), József Attila-díj (1991), Kölcsey-díj (1999), Arany János-jutalom (2000), Pro Literatura-díj (2000), Az Év Könyve-díj (2001), Teleki Pál emlékérem (2005)

 

Főbb művei: Csak víz és levegő (novellák, 1977); Beavatás (kisregény, 1979); Kard, korbács, alamizsna (elbeszélések, 1983); A gyanútlan utazó. Az esély (két kisregény, 1988); A hely hívása (esszék, kritikák, 2000); Jeleneink és múltjaink (esszék, kritikák, 2006); Kontárok ideje (elbeszélések és kisregény, 2011). Reprezentatív antológiák rendszeres társzerzője (Körkép antológia, Újhold évkönyv, Magyar Szemle és Hitel antológia).

Művei német, orosz és szlovák nyelven is megjelentek.

 

Szepesi Dóra, a barkaonline.hu riportere, egy 2011 júniusában - az újonnan megjelent, Kontárok ideje c. kötete kapcsán - készült interjúban többek közt azt kérdezte tőle:

"Bár nem vagyok híve a „női író kontra férfi író" megkülönböztetésnek, de tény, hogy olyan érzékenységgel nyúlsz minden témához, ahogyan csak nő képes az élet felé fordulni. Mit gondolsz erről?"

Ács Margit az alábbiakat válaszolta:

"Jaj, ez veszélyes téma, mert félő, hogy ezt a könyvet is mint a női lélek finomságait feltáró munkát fogja besorolni az irodalmárok kasztja, ahogy első pályaszakaszom termését is. Pedig volt novellám, amely a hetvenes évek közepén, bizony, akkor!, egy ötvenhatos forradalmár fiú rekviemjének született, volt kisregényem, amely a hetvenes évek végén arról szólt, hogy az általunk bálványozott nyugat fütyül magyar keserveinkre, fütyül tatárra, oroszra, sőt a rovásunkra köt alkukat velük; a nyolcvanas évek elején pedig a beépített besúgók sajátos, néha paradox helyzetét jelenítettem meg egy novellában. Ez mind-mind a női lélek finomságának minősült a kritikai közmegegyezés szerint. Mégis vállalom a kockázatot, és elismerem, a részletek megfigyelése valóban női hajlam, a nők számára jellemzően fontosak az emberi kapcsolatok, s azt is női, anyai indíttatásnak tartom, hogy a legkeserűbb pillanatban is a megoldás esélyét, a kiutat fürkészem."

 

 

 

ESEMÉNYNAPTÁR


2017
25
Február
H K Sz Cs P Szo V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 1 2 3 4 5

KIEMELT ESEMÉNYEK

Nincsenek események

ESEMÉNYEK

common_events

Párizsi Magyar Intézet | 92, rue Bonaparte 75006 Paris
2017. febr. 10. - márc. 04.
Hommage à Vasarely
Párizsi Magyar Intézet | 92, rue Bonaparte 75006 Paris
2017. febr. 27. - febr. 27.
Bodor Ádám: Verhovina madarai
L’Olympia | 28, boulevard des Capucines 75009 Paris
2017. márc. 01. -
The Man Doki Soulmates
Párizsi Magyar Intézet | 92, rue Bonaparte 75006 Paris
2017. márc. 02. - márc. 02.
Kocsis Zoltán emlékest
Párizsi Magyar Intézet | 92, rue Bonaparte 75006 Paris
2017. márc. 04. - márc. 04.
Párizsi Magyar Baba-Mama-Papa Klub

Hirdetések