A magyar nemzet története II. - A középkori Magyarország

 

2012. április 4-5-6-án a második résszel folytatódott a januárban indult A magyar nemzet története c. előadássorozat. Dr. Hidán Csaba László történész ezúttal a középkori Magyarországról tartott előadást és harci bemutatót: április 4-én Csíkszeredában, április 5-én Sepsiszentgyörgyön, április 6-án Székelyudvarhelyen.

 

A középkori Magyarország c. előadás egy majd ötszáz esztendőt (a szent istváni államalapítástól Mátyás király haláláig) átölelő időszak legfontosabb mozzanatait állította előtérbe, a dr. Hidán Csabától már megszokott precizitással és vonalvezetéssel. Az előadáshoz korhű öltözékek és fegyverek bemutatása, illetve harci bemutató is kapcsolódott, ami nemcsak igen hasznos ismeretszerzést, de kitűnő szórakozást is biztosított a nagyközönségnek.

Az említett öt évszázad történelmünk azon korszakához tartozik, amelyre - bár a középkort gyakran és nem mindig megalapozottan nevezik egyesek „sötét"-nek – büszkén tekinthetünk vissza, hiszen ebben

az időszakban a magyar királyság Közép-Kelet Európa legnagyobb és legerősebb államalakulatának számított, azaz – mai szóhasználattal élve – nagyhatalomnak. Nagyhatalomnak mind az államszervezet, mind haderő, mind kultúra tekintetében. Ami ez utóbbit illeti, a magyarság amellett, hogy megőrizte saját, jellegzetes és igen erős alapokon nyugvó kultúráját, helyt adott, illetve részese lett az összeurópai kulturális áramlatoknak is, hiszen mind a romanika, mind a gótika, mind a reneszánsz nyomai jól felismerhetően fellelhetők a korabeli magyar királyság területén. Dr. Hidán Csaba kiemelte, hogy Európában egyedülálló módon a Szent István által létrehozott közigazgatási rendszert használjuk mind a mai napig, hiszen - bár a történelem folyamán területileg módosultak - ma is léteznek az akkor létrehozott vármegyék (Arad, Bihar, Abaúj stb.) Ugyancsak a szentistváni Magyarország kiemelkedő vívmányaként jellemezte a történelmileg igen rövid idő alatt (12-15 év) létrehozott és az ország egész területére kiterjesztett egységes jogrendet (míg pl. a frank királyságban ehhez közel négyszáz esztendőre volt szükség).

 

Az előadások - a Nagyhét ellenére - ezúttal is igen nagy népszerűségnek örvendtek.