2012. május 31-én a Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében és Magyarország sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja, valamint a sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal támogatásával Ablonczy Balázs történész bemutatta 2011-ben, a Jaffa Kiadó gondozásában megjelent, A visszatért Erdély. 1940-1944 c. kötetét.

Ablonczy Balázs történész (aki "civilben" a párizsi Magyar Intézet igazgatója) előadásában részletesen ismertette az akkori magyar kormány rendkívüli - az ország anyagi erőforrásait is igen nagy mértékben igénybe vevő - erőfeszítéseit, hogy a frissen visszatért Észak-Erdély - a Dél-Erdélytől elválasztó mesterséges határvonal által meghatványozott - gazdasági nehézségeit, elmaradottságát a legrövidebb időn belül orvosolja. Kiválóan dokumentált, tárgyilagos és érdekfeszítő előadásában rámutatott arra, hogy a magyar külpolitika, diplomácia sikerét jelentette, hogy 1940 nyarán, a második bécsi döntés nyomán 43 ezer négyzetkilométernyi terület, mintegy 2,5 millió lakos került vissza Magyar­országhoz. A magyar csapatok bevonulását követő katonai közigazgatás rövid időszaka után újjászervezték Erdély közigazgatását, a kormányzat pedig hatalmas infrastrukturális beruházásokat indított, négy év alatt Magyarország egyéves költségvetésének megfelelő nagyságrendű összeget utalva ki e régió fejlesztésére. Az út-, vasútépítés, vendégforgalmi infrastruktúra-fejlesztés mellett kiemelten foglalkoztak a gazdák képzésével, támogatásával, gazdakörök, kedvezményes gépvásárlás révén a mezőgazdaság fellendí­tésével, a rászorulók megsegítésével, Székelyföld villamosításával – fejtette ki az előadó. Azt sem rejtette véka alá, hogy a sikerek mellett számos ballépésre is sor került (a magyarországi közigazgatásból érkező - számos esetben az anyaországban végzett nem megfelelő munka miatt mintegy "kiebrudalt" - tisztviselők túlkapásai, a helyi viszonyok iránti érzéketlensége, a románsággal fenntartott kapcsolatrendszerben elkövetett hibák), illetve hogy a másfél százezer erdélyi magyar zsidóságra nézve tragikus következménnyel járt az országrész visszatérése.

 

 

 

Végezetül pedig hadd idézzünk egyet ama számos tanulságból, amelyet Ablonczy Balázs a könyv megírása során végzett kutatásaiból levont:

„A kutatás egyik nagy tanulsága volt, hogy ebben a négy évben Erdélyben minden a nemzeti szupremácia kiépítését szolgálta – a trafikengedélytől kezdve a marhavásárláson át az autógumi-beszerzésig. (...) És ha e nagyszabású kísérlet el is bukott, szellemi, kulturális, sőt demográfiai értelemben olyan tartalékot jelentett az erdélyi magyar közösségnek, amelynek hatásai még hosszú évtizedeken keresztül érvényesültek. Talán még ma is."