2013. január 30. és február 1. között került sor A magyar nemzet története című sorozatot V. részére.

Az V. rész címe: A Rákóczi-szabadságharc

Az előadásokat dr. Mészáros Kálmán hadtörténész, a budapesti Hadtörténeti Intézet munkatársa tartotta, akit a Rákóczi-szabadságharc egyik legkiválóbb szakértőjeként tartanak számon.

 

Az előadások helyszínei az alábbiak voltak:

 

2013. január 30., 18 óra – Sepsiszentgyörgy, Székely Nemzeti Múzeum, Bartók terem

2013. január 31., 18 óra – Székelyudvarhely, Művelődési Ház, koncertterem

2012. február 1., 18 óra – Csíkszereda, Hargita Megyei Kulturális Központ

 

Szokás szerint, ugyancsak a jelzett napokon, délelőttönként (nem nyilvános) előadásokra került sor a középiskolai diákok számára a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben, valamint a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Teológiai Líceumban.

 

 

A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC

(A magyar nemzet története V.)

 

                          II. Rákóczi Ferenc fejedelem

 

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca különleges helyet foglal el nemzeti tudatunkban. Könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésünkre a nyolc évig tartó rendi-nemzeti függetlenségi harcról, a korszak monografikus feldolgozásával azonban máig adós történetírásunk. Az utóbbi évtizedekben számos lépés történt a kuruc szabadságharc és az azt lezáró szatmári békekötés helyes értékelésének és a korszak jobb megismerésének irányába, ennek ellenére gyakran még a legújabb kiadványok egy részét is a nemzeti romantika és a marxista történetírás elavult beidegződései hatják át. E téren alighanem akkor léphetünk tovább, ha sikerül tisztázni a még feltárásra váró problémákat, s ha a feldolgozó munka során szigorúan ragaszkodunk a források alapján megismerhető tényekhez.

II. Rákóczi Ferenc nem csupán a magyar szabadságeszmény egyik megtestesítője, de kiemelkedő erdélyi államférfi, Erdély utolsó fejedelme is volt. A kurucoknak ugyan nem sikerült tartósan berendezkedniük Erdélyben, hiszen az ország nagy része 1705 őszén előbb ideiglenesen, majd 1707–1708 folyamán végleg visszakerült a császáriak fennhatósága alá, Rákóczi ennek ellenére mindvégig ragaszkodott a fejedelemséghez. Számára Erdély elsősorban nemzetközi legitimációs törekvéseit biztosító szuverén államként volt fontos, de a hagyományos magyar politikai gondolkodás szempontjából is nagy jelentőséget tulajdonított az önálló fejedelemség helyreállításának. A Habsburg-ellenes rendi politika Bocskai óta nemzedékről nemzedékre öröklődő tétele szerint ugyanis a független Erdély volt Magyarország önállóságának záloga.

Rákóczi Erdély-politikájának három alappillére volt: 1.) A fejedelmi trónra jogos örökségként tekintett, hiszen apja választott, nagy-, déd- és ükapja pedig ténylegesen is uralkodó fejedelem volt. 2.) Mindvégig ragaszkodott az erdélyi rendek szabad választása révén elnyert címhez. 3.) Isteni rendelésként, egyfajta küldetés teljesítéseként fogta fel uralkodói feladatkörét.

            Dr. Mészáros Kálmán hadtörténész (Hadtörténeti Intézet, Budapest)

 

Állam- és hadseregszervező tevékenysége a hagyományok továbbvitele mellett azok szerény reformját is magában foglalta. Ebből a szempontból is érdekes a székelység hagyományos katonai szerepének felújítása a szabadságharc alatt. A székek által kiállított egységek és néhány mezei ezred mellett különösen a fejedelem udvari hadai között felállított székely kopjás testőrezred története érdekes ebből a szempontból. A szabadságharc katonai alakulatainak története egyébként is megoldásra váró feladat még, s az előadó saját kutatásainak erre vonatkozó eredményeit székelyföldi példákkal kívánja bemutatni.

 

                                                                                                                                             dr. Mészáros Kálmán

                                                                                                                                             hadtörténész