1848-1849: FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

2014. április 23-25. között folytatódott A magyar nemzet története c. előadás-sorozat. A VIII. rész előadója dr. Dobszay Tamás egyetemi docens (ELTE) volt.

Az előadásokra az alábbi helyszíneken került sor:

2014. április 23., szerda, 18 óra – Sepsiszentgyörgy, Székely Nemzeti Múzeum

2014. április 24., csütörtök, 19 óra – Székelyudvarhely, Művelődési Ház

2014. április 25., péntek, 17 óra – Csíkszereda, Kájoni János Megyei Könyvtár 
Ugyancsak a jelzett napokon, délelőttönként előadásokra került sor a középiskolai diákok számára a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben, valamint a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban.


               Dr. Dobszay Tamás a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban

 
"Szerdán a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében 1848–49 – Forradalom és szabadságharc címmel tartott előadást dr. Dobszay Tamás történész, egyetemi docens (ELTE, Budapest).

Az eseményt szervező intézmény, Magyarország sepsiszentgyörgyi kulturális központjának igazgatója, Lakatos Mihály már az elején leszögezte, mi, magyarok a nemzet életében az utóbbi 500 év folyamán bekövetkezett tragédiasorozat hatására általában csak az események számunkra fájdalmas részére emlékezünk, miközben a vereség nem biztos, hogy egyúttal bukást is jelent, mint ahogy egy vesztes háborút sem kell feltétlenül kudarcként értékelni.

A megyeszékhelyen tavaly már bemutatkozott dr. Dobszay Tamás e véleménnyel nemcsak egyetértett, be is bizonyította a megfogalmazottakat. Szerinte a tisztességes küzdelem és becsületes helytállás ellenére elszenvedett vereségből erőt lehet meríteni, ugyanakkor az oda vezető okokat, elkövetett hibákat elemezve a jövőben el is lehet kerülni azt. 

A történész érvelése során rámutatott, hogy az 1848 előtti Magyarországon nemcsak az idegen uralom okozott gondot, hanem a helyhez kötöttség és az egyre jobban elmélyülő szegénység is, hiszen a lakosság 70%-a jobbágysorsban élt, tehát az őket sújtó adók és robot miatt a családoknak sok esetben még a mindennapi betevő falatra sem jutott, ráadásul szavazati joggal sem rendelkeztek. Ezzel szemben a nemesség adómentességet élvezett, vagyis még a közterhek viselésében sem osztozott. Éppen ezért a jobbágyság eltörlése, a szavazati jog és közteherviselés bevezetése a forradalom azon eredményei közé tartozott, mely a mélyszegénység felszámolásán túl nagymértékben hozzájárult a nemzeti egység megteremtéséhez is, lehetővé tette ugyanis, hogy a kétkamarás pozsonyi parlamentben minden társadalmi réteg képviselve legyen. Mivel a Habsburg-birodalom ezeket a vívmányokat a végső katonai nyereség ellenére sem tudta érvényteleníteni, sőt, bizonyított tény, hogy az események hatására a jobbágyságot a többi tartományban is kénytelenek voltak eltörülni, kimondható: végül is győzött a magyar a forradalom, hiszen kikényszerített eredményeit sikerült megvalósítani és megtartani. 

Azt sem szabad továbbá elfeledni, hogy a szabadságharc és annak magyar részről elért katonai sikerei úgy megrengették a császárság hatalmát, hogy többet soha nem tudott teljes mértékben megerősödni, ezért 1867-ben kénytelen volt Magyarország önállóságát a birodalmon belül visszaállítani, tehát a szabadságharc célkitűzéseit is sikerült megvalósítani.

Görgey szerepét elemezve az előadó egyértelműen leszögezte, a tábornok Kossuth utasításainak mindvégig engedelmeskedett, így Világosnál is a kormány tudtával és utasítására tette le a fegyvert a többszörös túlerőben lévő oroszok előtt." - fogalmazott Bedő Zoltán újságíró a Székely Hírmondó c. napilapban.

   

A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében