OPERETT-GÁLA SEPSISZENTGYÖRGYÖN

2014. május 11-én, 19 órai kezdettel kerül sor a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében Benedekffy Katalin és Pankotay Péter operaénekesek sepsiszentgyörgyi fellépésére.

                                                           Benedekffy Katalin

Benedekffy Katalin - színész, operett- és operaénekes

Székelykeresztúron érettségizett az Orbán Balázs Gimnáziumban, majd – rövid temesvári kitérő után – 1999-ben áttelepedett Magyarországra. 2002-ben a Pesti Magyar Színház Színiakadémiáján tett záróvizsgáját követően a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. Színházi szerepei mellett 2003-ben végzett a Berzsenyi Dániel Főiskola Bölcsészettudományi Karán, ahol diplomamunkaként elkészítette saját dokumentumfilmjét, melynek szerkesztője és rendezője is egyben. A filmet többször vetítette a Duna TV és a Pax Televízió.  2010-ben kezdődött operaénekesi karrierje, és az óta számos külföldi és belföldi koncerten sikeresen bizonyított. Játszott Győrben, Szolnokon, Zalaegerszegen, Kolozsváron és Budapesten. Főbb színházi szerepei: Rica Maca – Csókos asszony, Bella – A vöröslámpás ház, Gigi – Miss Saigon, Zsuzsi – Zsuzsi kisasszony, Antónia – Mária főhadnagy, Leila – Gül baba , rózsái, Francia királylány – János Vitéz, Rolla – Mágnás Miska. Feltűnt a Barátok közt, a Kérnék egy kocsit, a Kisváros, a Komédiások című televíziós- és játékfilmekben.  Kiemelkedő sikereket ért el a Kolozsvári Állami Magyar Operában Marica grófnő (címszerep, 2013), a székesfehérvári Koronázási Ünnepi Játékokokon (2013), a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon (2012) és a Kolozsvári Állami Magyar Operában (2012), a Báthory Erzsébet musical címszerepében. Opera- és operett-énekesként fellépett Ausztriában, Németországban, Svájcban, Spanyolországban, Izraelben és a Székelyföldön. Tokody Ilonával közösen Mester és tanítványa művészeti díjjal ismerték el munkásságát (2013). Jelenleg – számos egyéni és jótékonysági fellépés mellett –  a Kolozsvári Magyar Operával dolgozik, valamint rendszeresen látható az RTL Klub és a Duna TV műsoraiban, hallható a Dankó Rádióban.

                                                              Pankotay Péter

Pankotay Péter - színművész, énekes, rendező

Debrecenben született, Nyíregyházán nevelkedett, majd Budapesten telepedett le. A budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem operett-musical-színész szakán végzett 2001-ben. Azóta sokfelé és sokfélét játszott: az Operettszínháztól a Madách Színházig, a Jézus Krisztus Szupersztártól az Operaház Fantomján át a Csárdáskirálynőig. Kiváló tenor hangja felcsendült már Európa, Ázsia és Amerika számos országában. 2012-től Amerikában folyamatosan részt vesz a magyar diaszpóra kulturális életében. Tevékenységéért "A Magyar Színművészet Nyugati-Parti Nagykövete" elismerő oklevelet vehetett át a Los Angeles-i Főkonzultól.

 

Az operett gyökerei a 18. századig nyúlnak vissza, de napjaink embere a műfaj kapcsán kizárólag a Kálmán Imre (esetleg Léhár Ferenc) által megalkotott operettirodalom jellegzetes hangzás. és cselekményvilágára asszociál. Mint alább kiderül, nem véletlenül…

A zenetörténet Florimond Hervé 1848-ban bemutatott Don Quijote és Sancho Panza c. művét tekinti a műfaj első darabjának, de az első igazi operettkomponistának Jacques Offenbach-ot, akinek az Orfeusz az alvilágban (1854) c. műve volt az első egész estés „vérbeli” operett.

Visszatekintve, elmondhatjuk, hogy a műfaj igazi nemzetközi „összefogás” eredményeként született meg, hiszen a szó megalkotójának Mozart-ot tartják (aki az opera főnévhez kicsinyítő képzőt ragasztott), az ideológiai töltetet is ő biztosította számára (a zenének mindenkihez el kell jutnia, nemcsak a tehetősek palotáiba), a franciák (Hervé és Offenbach) indították el a sikerek útján, és miközben az angolok is leteszik a maguk garasát William S. Gilbert és Arthur Sullivan révén, az osztrák ifj. Johann Strauss műveiben (Cigánybáró, Denevér stb.)  jut a csúcs közelébe. De csak a közelébe. Mert magára a csúcsra mi, magyarok, vittük fel, elsősorban Kálmán Imre, de Lehár Ferenc alkotói munkásságában is. Hogy mely műveikkel, azt fölösleges volna elősorolni, hiszen az utca embere is betéve tudja… Így hát Mozart óhaja végül is teljesült (igaz: a Varázsfuvola népszerű dallamait, bár nem operett, a bécsi inasok is kívülről fújták…), noha nem tudhatjuk, hogy a Mester miként véleményezné a halálát követő két évszázadban e téren felmutatott fejleményeket… Mindazonáltal az operett két homlokegyenest ellenkező „teljesítményt” is fel tud mutatni: míg a zenei szakemberek körében az egyik legtámadottabb műfaj (giccses, olcsó, szirupos – effajta jelzőkkel aposztrofálják a leggyakrabban), a nagyközönség körében – közel kétszáz év múltán! - semmi sem veszélyeztetheti a népszerűségi lista élén. Azt, hogy az igazság, mint rendszerint, valahol középen van-e, hadd méricskéljék akiknek erre idejük van, mi csak annyit állapítunk meg, hogy e műfaj remekeinek is helye van a nap alatt (na meg a színpadon és a mulatságokon). "Egy jó operett a világ romlottságának nagyobb részét képes megszüntetni, mint öt parlamenti felszólalás" – mondta Ady Endre, s ez akkor is méltánylandó, ha megjegyzésének nem elsősorban az operett népszerűsítése volt a célja. Ennél sokatmondóbb az, hogy 2013. novemberében a magyar operett a Hungarikum Bizottság döntése értelmében bekerült a Magyar Értékek tárába, a hungarikumok gyűjteményébe. Az indoklás szerint azért, mert a magyar identitás része, és a világban képviseli az országot. Ez – közvetve és posztumusz ugyan, de – méltó hazai elismerése Kálmán Imre és Léhár Ferenc munkásságának, melynek darabjai ma is zajos sikereket érnek el a világ legkülönbözőbb színpadain. E műfaj legsikerültebb darabjaiból hallhatunk egy csokorra valót két kiváló művész: Benedekffy Katalin és Pankotay Péter előadásában Sepsiszentgyörgyön és más székelyföldi városokban.

 

A rendezvény fő szervezője: Udvarhelyi Híradó Kft.

Sepsiszentgyörgyi szervezőpartnerek:

Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja, Sepsiszentgyörgy

Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy

 

 

A sepsiszentgyörgyi előadásra jegyek elővételben Kovács Annamáriánál (telefon: 0741115929), illetve a helyszínen, az előadás kezdete előtt egy órával válthatók. A nyugdíjas- és diákjegy 10, a felnőttjegy 15 lejbe kerül.