A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE IX. - AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA

2014. május 26-28. között került sor "A magyar nemzet története" című történelmi ismeretterjesztő-sorozat IX. részére. Az Osztrák-Magyar Monarchiáról dr. Csapó Csaba, az ELTE docense tartott előadást Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában.

                                        Dr. Csapó Csaba történész Csíkszeredában

Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttét - fejtette ki dr. Csapó Csaba előadásában - gyakorlatilag két ragyogó politikusnak köszönhetjük: Deák Ferencnek és gróf Andrássy Gyulának. Deák már a reformkorban kiemelkedett a politikában, sőt, az első felelős magyar kormány minisztere is volt. Ennek ellenére a forradalom leverése után nem vonták felelősségre, mivel 1848. decemberében ígéretet tett arra, hogy visszavonul az aktív politizálástól, és ígéretét betartotta. Így aztán nem volt szerepe a Habsburg-ház trónfosztását kimondó 1849. évi törvény meghozatalában sem, ezáltal elfogadható partner maradt Bécs számára a következő évtizedekben is. Kehidai birtokáról 1854-ben költözik vissza Pestre, az Angol Királynő Szállóba, és ettől kezdve ismét a közfigyelem középpontjába kerül. 1865. április 16-án írta meg a híres húsvéti cikkét, amelyben már-már a kiegyezés mikéntjét is megfogalmazta. Az előadó megjegyezte, Andrássy Gyulát a forradalom idején Törökországba küldték, ahol diplomáciai tevékenységet folytatott. A szabadságharc leverését követően kint maradt emigrációban, ő készítette elő Kossuthék számára a menekülést. 1857-ben, az általános amnesztia nyújtotta lehetőséget kihasználva, hazatért, és 1867-ben, Deák Ferenc javaslatára, ő lett Magyarország miniszterelnöke.

A történész úgy vélte, hogy a kiegyezés a korábbi évekhez képest lényegesen nagyobb önállóságot biztosított Magyarországnak. Hozzátette, elméletileg a közös ügyekben, mint a külügy, a hadügy és a pénzügy terén kellett Magyarországnak együttműködni Ausztriával, de minden másban önrendelkező volt. Soha nem látott gazdasági és kulturális fejlődésnek indult az ország, rengeteg középületet építettek, létrehoztak egy erős közigazgatási intézményrendszert. Ez a fejlődés páratlan mindmáig, de nem kell elfelejteni azt sem, hogy akkoriban az államtól nem várták el, hogy kifejlett szociális rendszert működtessen – elemezte a szakember.

A történész hangsúlyozta, hogy Kossuth Lajos teljesen elutasította a kiegyezést, úgy vélte, hogy „nem szabad Ausztriához kötni sorsunkat”, szerinte Magyarországnak ki kell várnia, hogy a Habsburg Birodalom megbukjon. Ehelyett a szerbekkel, románokkal, horvátokkal kell szövetkezni és létrehozni egy modern Magyar Köztársaságot. Az emigrációban élő Kossuth álláspontját viszont akkoriban itthon elfogadhatatlannak tartották. Régóta várták az elnyomás alól való felszabadulást, a kiegyezés megváltó lehetőségnek ígérkezett, de a Monarchia az első világégésben elbukott.

Az előadó érdekes és kevésbé ismert részletekkel szolgált a Habsburg-ház tagjainak, valamint a korabeli magyar politikai elit életéről, a háttérben zajló politikai, társadalmi és gazdasági folyamatokról.

 

Megj.

Az előadót illusztráló fotó és a szöveg jelentős része a www.szekelyhon.ro című portálról származik.