A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE - XI. - A TRIANONI BÉKE

Dr. Zeidler Miklós előadássorozata

2015. február 18. és 20. között dr. Zeidler Miklós, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense tartott előadásokat "A magyar nemzet története" c. sorozat XI. epizódja keretében Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában. 

Az előadások helyszínei és időpontjai:

2015. február 18., szerda, 18 óra - Sepsiszentgyörgy, Székely Nemzeti Múzeum, Bartók terem

2015. február 19., csütörtök, 19 óra - Székelyudvarhely, Művelődési Ház

2015. február 20., péntek, 17,30 óra  - Csíkszereda, Magyarország Főkonzulátusa, Lázár-ház

A jelzett napokon, délelőttönként, előadásokra került sor a középiskolai diákok számára a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben, valamint a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban.

A tartalomból:

"A magánéleti tragédiát – legyen szó családi viszályról vagy egy balesetről – minden ember nehezen dolgozza fel. A nemzeti tragédiákkal ugyanígy vagyunk. Egyrészt nehéz megbarátkozni az új, a korábbinál előnytelenebb helyzettel, másrészt nem könnyű elkerülni a felelősségáthárító magyarázatok csapdáit. A magyar nemzet történetében az egyik legnagyobb ilyen trauma az 1920-as trianoni békeszerződés. Nem elsősorban azért, mert ennek értelmében Magyarország elveszítette területének és nemzeti vagyonának mintegy kétharmadát. Hanem azért, mert az elcsatolt területeken több mint hárommillió magyar is élt. Ráadásul ezek mintegy harmada közvetlenül az új határok túloldalán, vagyis az új Magyarország magyarjaitól karnyújtási távolságra. Ez még azok számára is nehézzé, sőt gyakran lehetetlenné tette a döntésbe való őszinte belenyugvást, akik egyébként elfogadták a multietnikus Magyarország nemzetiségeinek a jogát saját állam alapítására" – írja Romsics Ignác történész a Trianon okairól szóló tanulmányában.

Dr. Zeidler Miklós, akit szakmai körökben is a téma egyik legavatottabb kutatójának tartanak, több feltáratlan területet vizsgált meg Trianon kapcsán. „Művei olyan mentalitás- és társadalomtudományi irányba mutatnak – írja róla Bajcsi Ildikó történész -, melyek sok szempontból tematikailag és módszertanilag egyaránt megújították a Trianon-kutatást.”

                    Dr. Zeidler Miklós

Előadásának kulcskérdései között szerepeltek: a nagyhatalmak politikája, a magyarországi nemzetiségek törekvései, Magyarország szomszédainak területi követelései, a békekonferencia tevékenysége és az 1918-1920 közötti magyar kormányok külpolitikája. Ezek azok a tényezők, amelyek a trianoni béke megalkotásához vezettek.

A Benárd Ágost vezette magyar békedelegáció fogadása 1920. június 4-én Versailles-ban, a Nagy Trianon-palota előtt

 

A rendezvény fő szervezője és támogatója: Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja, Sepsiszentgyörgy

Szervezőpartnerek és támogatók: Kovászna Megyei Tanács, Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, Művelődési Ház, Székelyudvarhely, Magyarország Főkonzulátusa, Csíkszereda

Sajtó: 

http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/64180-Elkerlhet-lett-volna.html