A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE XII. - MAGYARORSZÁG A HORTHY-KORSZAKBAN

2015. május 11. és 13. között dr. Ujváry Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa tartott előadásokat "Magyarország a Horthy-korszakban" címmel, "A magyar nemzet története" c. sorozat XII. epizódja keretében Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön

 

Az előadások helyszínei és időpontjai:

2015. május 11., hétfo, 19 óra - Székelyudvarhely, Művelődési Ház 

2015. május 12., kedd, 18 óra - Csíkszereda, Magyarország Főkonzulátusa, Lázár-ház

2015. május 13., szerda, 18 óra - Sepsiszentgyörgy, Székely Nemzeti Múzeum, Bartók terem

A jelzett napokon, délelőttönként, előadásokra került sor a középiskolai diákok számára a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban, valamint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban.

 

Az előadás tartalmából:

Kétségkívül Magyarország XX. századi történetének egyik legizgalmasabb és legmozgalmasabb fejezetét jelenti a Horthy Miklós kormányzó nevével fémjelzett korszak, amely a Nemzeti Hadsereg 1919. nov. 16-i budapesti bevonulásával vette kezdetét, és a kormányzó 1944. okt. 17-i németországi internálásával zárult.

     Horthy Miklós kormányzó (1868-1957)

A hatalomátvétel után alig több mint fél évvel Magyarországra kényszerített igazságtalan trianoni béke alapvetően meghatározta és ugyanakkor korlátok közé is szorította az elkövetkező negyedszázadban a magyar politika mozgási irányát és mozgásterét. Ennek ellenére sikerekben sem szűkölködött e korszak, lényegében elmondható, hogy a bethleni konszolidáció és a Klebersberg-féle oktatási és kulturális politika rakta le a modern, XX. századi Magyarország alapköveit. Az 1929. évi  nagy gazdasági világválság azonban romba döntötte az erdélyi származású miniszterelnök, Bethlen István által okos politizálással talpra állított magyar gazdaságot, a korszak utolsó fél évtizedében zajló második világháború pedig a revíziós politika részleges, de nem lebecsülendő eredményeit nullázta le.

                                     Bethlen István miniszterelnök (1874-1946)

Ha a köztudatban sokáig mégis sötét kép élt erről a korról, abban elsősorban az 1945 után Magyarországra rátelepedő kommunista rezsim által propagált marxista történetírás a ludas. Az 1990. évi rendszerváltást követő negyedszázadban azonban történészeink erőfeszítéseinek eredményeként a közvélemény mára már nemcsak a korszak árnyoldalairól, hanem erényeiről, eredményeiről és teljesítményeiről is pontosabb képet kaphatott.

    Dr. Ujváry Gábor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók-termében (fotó: Nagy D. István)

 

Dr. Ujváry Gábor kiváló, statisztikai adatokat is felsorakoztató előadása - a téma nagyságrendjéhez képest szűkre szabott időkereteken belül - a Horthy-korszak koronként változó és napjainkban is vitatott megítéléséről, politikai, társadalmi és kulturális viszonyairól, legfontosabb szellemi áramlatairól és nemzetközi helyzetéről vázolt fel átfogó képet. Arról, hogy a valóban korszerűtlen szerkezetű magyar társadalmon belül milyen pozitív folyamatok indultak el (pl. a kulturális, a kül-, a gazdaság- vagy a szociálpolitikában), illetve hogy kormányzatának hibás döntései és a nemzetközi politikai helyzet következtében hogyan került a korabeli „csonkaország” kényszerpályára, amely – átmeneti sikerek után – végül bukáshoz és egy újabb világháborús vereséghez vezetett.