RÉGIÓK KÖZELEDÉSE: ERDÉLY ÉS MURAVIDÉK

RÉGIÓK KÖZELEDÉSE: ERDÉLY ÉS MURAVIDÉK

2013. november 6-án (szerdán), 18 órai kezdettel kerül sor a sepsiszentgyörgyi Lábas Ház emeleti termében a Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesület estjére.

Az Egyesület igen élénk tudományos, irodalmi és művészeti tevékenységet folytat. Az est során ebből kapunk majd ízelítőt. Diavetítéssel egybekötött beszámolót hallgathatunk meg a muravidéki (szlovéniai) magyarság aktuális helyzetéről, bemutatják a Muravidék c. folyóiratot, illetve dr. Székely András Bertalan tart előadást Venczel József erdélyi társadalomkutató munkásságáról.

A baráti kör 1996-tól szervez programokat Magyarországon és az ország határain kívül, muravidéki művészek és írók részvételével. Ennek a tevékenységnek adott hivatalosabb keretet a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület (MBKKE) 1997 decemberében való megalakulása 11 alapító taggal. Az MBKKE-nek jelenleg 193 tagja van (2012. májusi adat), akiknek nagy része magyarországi és a hét környező országbeli, de vannak olaszországi, németországi, svájci és kanadai tagok is. Az MBKKE a határon túli magyar közösségek – főként a muravidéki magyarok – és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával kapcsolatos tevékenységeket végez: művészeti kiállítások, alkotótáborok, irodalmi estek, könyvbemutatók, beszélgetések, tudományos konferenciák szervezését, a nemzetiségi oktatással kapcsolatos tudományos kutatómunkát, könyv- és folyóirat-kiadást. Művészeti-irodalmi folyóirata, a Muravidék 2001-től évente átlagosan kétszer jelenik meg.

                         Ruda Gábor, az Egyesület elnöke

Ruda Gábor nevéhez fűződik számos olyan, a kisebbségek oktatási problémáit, illetve az anyanyelv megőrzési lehetőségeit számba vevő értékes kiadvány szerkesztése, mint: Kisebbségi gyermekirodalmak – Muravidék, Magyarország, Dél-Szlovákia (2005), Identitás – nyelv – irodalom (2008), Muravidéki iskolák és könyvtárak az anyanyelv megmaradásáért (2010), Nemzetiségi iskolák Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában (2011). A kötetek a MBKKE gondozásában jelentek meg, esetenként partnerségben más kiadókkal.

Ugyancsak ő szerkesztette a Muravidéken könyvtárosként, költőként, irodalomtörténészként és műfordítóként is dolgozó Zágorec-Csuka Juditnak 2008 tavaszán megjelent A családom anyanyelve a muravidéki magyarok identitása tükrében című tanulmánykötetét, amelyhez Székely András Bertalan írt Megmaradni – anyanyelven címmel utószót. Zágorec-Csuka Judit véleménye szerint a muravidéki magyarság gondolkodásmódjában jelen van a demokratikus, a nacionalista, a patrióta és a kozmopolita attitűd is. A kisebbségi léthelyzetbe szorult maroknyi létszámú magyarság még nem tudta összeegyeztetni kisebbségi identitását az európai identitással. Addig még sok kérdést kell tisztáznia, többek között ezeket is: „Valójában kik is a muravidéki magyarok? Kik azok, akik a köreikbe tartoznak? Milyen alapon tartoznak össze? Mi teszi őket muravidéki magyarrá? A közös történelmi emlékezetük, bizonyos viselkedési formáik, gesztusaik, nemzeti jelképeik, művelődési szokásaik, közös történelmi hőseik, […] irodalmi mítoszaik, közös íróik, költőik? A felsoroltak által hogyan reprezentálja a muravidéki magyarság önmagát? S ezt hogyan látják azok, akik nem muravidékiek?”

                     Dr. Székely András Bertalan

Dr. Székely András Bertalan évtizedek óta (mind magánemberként, mind különböző minisztériumok tisztviselőjeként) a Kárpát-medencei, kisebbségbe szorult magyar közösségek, illetve a magyarországi nemzeti kisebbségek ügyeinek szószólója és ügyvivője. A két igen komplex és bonyolult kérdéskör együttes felvállalása, és az ezekből származó ügyek aktív képviselete, intézése is mutatja, hogy befogadó, széles látókörű egyéniségről van szó, akinek empátiája és cselekvő energiája nem szorítkozik csupán a saját, szűkebb értelemben vett nemzeti közösségére, hogy munkájára nem csak a demográfiailag egyre sorvadó magyar kisebbségek számíthatnak, hanem az anyanyelv és kultúra ijesztő mértékű háttérbe szorulásával szembesülő magyarországi nemzetiségek is. Nem véletlen, hogy A híd, amely összeköt. Székely András Bertalan hat évtizede c., 2012-ben megjelent kötet előszavában dr. Frisnyák Sándor professzor így vélekedik róla: „Gondolatvilágát és tevékenységét a magyarság és az európaiság egysége, népünk szeretete, a velünk együtt élő vagy szomszédos népek megbecsülése és tisztelete jellemzi. Az etikai alapállás, a fontos tartalom mellett, a szabatos és világos fogalmazás, a legjobb írástudóink stílusán pallérozott, közérthető és élvezetes nyelvezetük miatt is jóleső érzés Székely András Bertalan köteteit kézbe vennünk.”

További kötetei: Határhártyák. Interetnikus folyamatábrák és pillanatképek a Kárpát-medencéből (2005), Varga Sándor emlékkönyv – Szlovéniai magyar változások a XX. században (2008), Közép-európai szőttes. Kisebbség és kultúra – határon innen és túl (2010).

       Venczel József társadalomkutató (1913-1972)

Venczel József, az erdélyi magyar szociológia kiemelkedő egyénisége, 1913-ban született Csíkszeredában, és 1972-ben hunyt el Kolozsvárott. Sajnálatosan szűkre szabott élete nem nélkülözte a hányattatásokat és szenvedéseket, melyek a XX. század azon évtizedeiben szinte „kijártak” az olyan tudósoknak, akik az éppen regnáló hatalom által kijelölt „fősodortól” eltérve népük iránti elkötelezettséggel és hivatástudattal végezték munkájukat. Mint a magyar kormány által 1940 őszén létrehozott Erdélyi Tudományos Intézet tanára, majd igazgatója, aki szerepet vállalt a Bolyai Tudományegyetem létrehozásában is, „értelemszerűen” került először a pitesti internáló táborba, egy évre, majd 1950-től 1961-ig börtönbe is (tizenkét évre), ahol hat évig az ugyanott raboskodó Márton Áron püspök cellatársa volt (és aki alig több mint egy évtized múltán majd a temetési szertartását celebrálja). 2012-ben posztumusz Magyar Örökség Díjjal jutalmazták munkásságát, a laudációját dr. Székely András Bertalan tartotta, aki – többek közt – az alábbiakat mondotta: „(…) a két világháború közötti erdélyi magyar szociológia, társadalom- és művelődéspolitika talán legkiemelkedőbb egyénisége. Benkő Samu akadémikus szerint Venczel Józsefben az ottani „magyar művelődés egyik legmarkánsabb, ellentmondásosságában is jelentős életművet kigyöngyöző alkotóját” tisztelhetjük. Amit a népéért a sajnálatosan rövid termékeny életszakaszában felmutatott, joggal nevezte egy másik jeles kortársa Apáczai Csere János-i tettnek.”

 

A fentiek alapján tartalmas estre számíthatnak mindazok, akik 2013. november 6-án 18 órakor ellátogatnak a Lábas Házban sorra kerülő rendezvényre.